HITIGAZSÁGOK
1. Ki tudja legjobban megmutatni nekünk a Jóistent?
A Jóistent legjobban Jézus Krisztus tudja nekünk megmutatni.
2. Miért bízhatok Jézus Krisztusban?
Legfőképpen azért bízhatok Jézus Krisztusban, mert ő minden szavát és tettét föltámadásával hitelesítette.
3. Hogyan nevezzük azt, amikor Jézus olyan dolgokról beszél, amelyeket mi emberek nem ismerünk?
Amikor Jézus olyan dolgokról beszél nekünk, amelyeket mi nem ismerünk, azt kinyilatkoztatásnak nevezzük.
4. Mit tanít Jézus az Istenről?
Jézus ugyanazt tanítja az Istenről amit már az ószövetségi szent-írás is mond: Isten az egyetlen Úr mindenek felett.
5. Mást nem tanít Jézus az Istenről?
De igen! Azt is tanítja róla, hogy ő Szentháromság.
6. Akkor tehát egy Isten van, vagy három?
Nincs három isten, hanem csak egy Isten van. A Szentháromság kifejezés azt jelenti, hogy az egy Istenben három személy van: Atya, Fiú és Szentlélek.
7. Jézus hogyan tárja fel előttünk a Szentháromság titkát? Mit tanít az Atyáról?
Jézus először is úgy beszél az Atyáról, mint az ég és föld, az angyalok, az emberek és minden létező teremtőjéről, és a mi Mennyei Atyánkról.
8. Jézus hogyan nyilatkoztatja ki a második isteni személyt?
Jézus úgy viselkedik, mint az Atyaisten egyszülött Fia, aki éret-tünk emberré lett, mert az Atya általa akart megváltani bennünket a bűnöktől. Keresztre feszítették, de - ígérete szerint - harmadnapon feltámadt, és fölment a mennybe, mert ő öröktől fogva és mindörökké az Atyával egylényegű Fiú.
9. Tehát a második isteni személy a Fiú. Van-e a második isteni személynek más neve is?
Igen van. Ő az Ige.
10. Mi emberek miért kerültünk közvetlen kapcsolatba az Igével?
Mi emberek azért kerültünk közvetlen kapcsolatba az Igével, mert az Atya elküldte Őt hozzánk.
11. Ezt honnan tudjuk?
A Mennyei Atya az Ige megtestesülését már az ószövetségi próféták tanításán keresztül megüzente az emberiségnek.
12. Fel tudnánk-e sorolni néhány példát azok közül, amit a próféták az Atya ígérete alapján jövendöltek?
Igen. Például azt tanították az Eljövendőről, hogy szűztől születik, Dávid királyi házából Betlehemben fogja meglátni a napvilágot, a béke fejedelme lesz és királyságának nem lesz vége.
13. A próféták mindent tudtak az Eljövendőről?
A próféták nem tudtak mindent az Eljövendőről, hanem csak annyit, amennyit a Jóisten rájuk bízott. Például nem tudták megmondani, hogy mikor születik, vagy pontosan ki lesz az édesanyja, de sok-sok jelet fel tudtak sorolni, amelyből az emberek majd felismerhetik Isten küldöttét.
14. Mi emberek végül is mikor kerültünk közvetlen kapcsolatba az Igével?
Mi emberek végül is akkor kerültünk közvetlen kapcsolatba az Igével, amikor „... az Ige testté lett, és miköztünk lakozik.”
15. Ki által lett testté, azaz emberré a második isteni személy?
A második isteni személy Mária által lett emberré. Mária volt az a szűz, akiről a próféták ismeretlenül is jövendöltek.
16. Milyen egyedülálló nevekkel szólítjuk meg Máriát?
Máriát nevezzük Szűz Máriának, azután Szűzanyának, mert egyszerre szűz is meg édesanya is, sőt nevezzük Istenszülő Szűznek, vagy Istenanyának is.
17. Hogyan kell érteni az Istenszülő Szűz meg az Istenanya neveket?
Ezek a nevek azt jelentik, hogy Mária a Szentlélek erejéből foganta az Isten Fiát, akinek valóságosan édesanyja lett. Ezért illeti meg őt az Istenszülő Szűz, vagy az Istenanya megnevezés.
18. Hogyan nevezte Mária az újszülött gyermeket?
Mária újszülött gyermekét Jézusnak nevezte.
19. Mária miért a Jézus nevet adta újszülött gyermekének?
Mária azért adta újszülött gyermekének a Jézus nevet, mert amikor Gábor főangyal hírül adta neki, hogy az eljövendő édesanyja lesz, akkor azt is megmondta neki, hogy Jézusnak kell őt hívni.
20. Jézust azonban nemcsak ezen a néven szoktuk emlegetni, hanem azt mondjuk rá, hogy ő Jézus Krisztus. Mit jelent a Krisztus elnevezés?
A Krisztus szó fölkentet jelent. Ez a szó arra utal, hogy Jézust a mennyei Atya hatalommal és erővel kente fel, hogy megváltsa az emberiséget a bűnök rabságából. Ezért Jézus Krisztus az Istentől megígért Megváltó.
21. Akkor tehát kicsoda Jézus Krisztus? Egy hatalommal és erővel fölruházott ember, vagy valami égi követ? - Kicsoda ő valójában?
Jézus Krisztus valóságos Isten, a második isteni személy, aki Szűz Máriától emberré lett. Tehát Ő valóságos Isten is és valóságos ember is.
22. Jézus hogyan nyilatkoztatta ki a harmadik isteni személyt?
Jézus megígérte, hogy elküldi nekünk, embereknek a megerősítő Szentlelket, aki pünkösdkor valóban leszállt az apostolokra.
23. A Szentléleknek miért kellett megerősíteni az apostolokat?
A Szentléleknek azért kellett megerősítenie az apostolokat, hogy mindaz eszükbe jusson, amivel Jézus megbízta őket.
24. Jézus mivel bízta meg az apostolokat?
Jézus azzal bízta meg az apostolokat, hogy hirdessék az evangéliumot, kereszteljék meg az embereket, és vezessék azon az úton, amelyet ő mutatott meg nekik.
25. A megkeresztelt emberek közösségét hogy hívjuk?
A megkeresztelt emberek közösségét egyháznak hívjuk. Ezért imádkozzuk a hitvallásban, hogy „hiszek egy szent katolikus Anyaszentegyházat”.
26. Milyen nagyon fontos igazságokat tanít még nekünk - Jézus megbízásából - az anyaszentegyház?
Hinnünk kell még a szentek egyességét, a bűnök bocsánatát, a testnek föltámadását és az örök életet.
27. Mit jelent a „szentek egyessége” kifejezés?
A „szentek egyessége” kifejezés azt jelenti, hogy mindazok, akik szívükbe fogadták a Jóistent, azok hozzá válnak hasonlóvá, azaz szentekké lesznek. A sok szent ember pedig egymással is és a Jóistennel is egységet alkot. Ez a közösség a Mennyországban válik teljessé.
28. Mit jelent a „bűnök bocsánata” kifejezés?
A „bűnök bocsánata” kifejezés azt jelenti, hogy hisszük azt, hogy a bűnöket egyedül csak a Jóisten bocsáthatja meg, és Istennek ezt az ajándékát az Úr Jézus hozta el nekünk.
29. Mit jelent a „testnek föltámadása” kifejezés?
A „testnek föltámadása” kifejezés azt jelenti, hogy nemcsak Jézus föltámadását valljuk, hanem az Ő ígérete miatt a magunk és minden ember föltámadásában is hiszünk.
30. Mit jelent az „örök élet” kifejezés?
Az „örök élet” kifejezés azt jelenti, hogy a föltámadás után már nem lehet meghalni. A jók örökké boldogok lesznek, a rosszak pedig örökre elkárhoznak. Ezeket is Jézus tanúskodása miatt hisszük el.
SZENTSÉGEK
31. Mit értünk a „szentség” kifejezésen?
A szentség Jézus által alapított érzékelhető jel, amellyel a Jóisten láthatatlan kegyelmi ajándékot juttat az embernek.
32. Jézus hány szentséget alapított?
Jézus hét szentséget alapított.
33. Melyek a szentségek?
Első a keresztség, második a bérmálás, harmadik az oltáriszentség, negyedik a bűnbánat szentsége, ötödik a betegek kenete, hatodik az egyházi rend és hetedik a házasság szentsége.
34. Mi a keresztség érzékelhető jele?
A keresztség érzékelhető jele a vízzel való leöntés, ami a következő szavak kíséretében történik: „Én megkeresztellek téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
35. Ki keresztelkedhet meg?
Az keresztelkedhet meg, aki ismeri a hitvallás igazságait, és szerintük is akar élni.
36. A keresztelkedő milyen ajándékot kap Istentől?
A keresztelkedő a keresztség során az isten-gyermekség ajándékát kapja meg Istentől az örök élet ígéretével együtt.
37. Mihez lehet hasonlítani a keresztségben kapott ajándékot?
A keresztségben kapott ajándék olyan az ember lelkén, mint egy pecsét, amelyet senki, még mi magunk sem törölhetünk le. Isten örök szeretetének eltörölhetetlen jele. A keresztség ezért megismétel-hetetlen.
38. A keresztség előtt miért nem mondhatjuk magunkat Isten gyermekének?
A keresztség előtt azért nem mondhatjuk magunkat Isten gyerme-kének, mert a lelkünkben lévő bűn szembefordít bennünket Istennel.
39. Felnőtt embereknek biztosan voltak bűneik, amelyek szembe-fordították őket Istennel; de hát ez hogyan lehetséges kisbabák esetében ? Talán ők is bűnösök?
Nem. Az ártatlan kisbabáknak nincsenek személyes bűneik, de mivel a Jóistennel szembefordult emberiség gyermekei lettek, ők is örökölték elődeik bűneit. Ezt a bűnt „áteredő bűnnek” nevezzük.
40. Akkor tehát mi történik a lelkünk mélyén keresztelkedésünk során? Hogyan válunk Isten gyermekeivé?
A keresztség során Isten eltörli az ember lelkéről mind az áteredő, mind pedig a személyes bűnöket, és ezáltal tesz bennünket Isten gyermekévé.
41. Tehát az „Isten gyermeke” kifejezés azt jelenti, hogy hasonlítunk az Istenre. Ezt hogyan mondhatjuk más szóval?
A keresztelkedő ember a megszentelő kegyelem állapotába kerül. Ez azt jelenti, hogy a Szent Isten életében részesül. Ennek külső jeleként a keresztelkedők hófehér ruhába öltözködnek.
42. A keresztség után már nem is tud az ember bűnt elkövetni?
De sajnos tud, mert a gonosz lélek csábításainak nem bír mindig ellenállni az ember, meg aztán rosszra hajló természetének sem tud mindig parancsolni.
43. Hogyan követhet el az ember súlyos bűnt?
Az ember úgy követhet el súlyos bűnt, hogy tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten akaratának.
44. A súlyos bűn milyenné teszi a megszentelő kegyelem állapotát?
A súlyos bűnben elvész a megszentelő kegyelem tisztasága. Az ember lelke olyan lesz, mint mikor a hófehér ruha besározódik.
45. A súlyos bűnbe esett ember számára többé nincs segítség?
De van. A bűnbe esett emberen Jézus Krisztus segít a bűnbánat, vagy más szóval gyónás szentsége által.
46. Jézus hogyan és milyen módon segít a bűnbeesett emberen?
Jézus az apostoloknak bűnbocsátó hatalmat adott, hogy minden bűnbánatot tartó embernek - a Jóisten nevében - megbocsáthassák bűneiket.
47. Mikor adta Jézus az apostoloknak a bűnbocsátó hatalmat?
Jézus föltámadása után, húsvétvasárnap este adta az apostoloknak a bűnbocsátás hatalmát. - Az apostolok félelmükben bezárkóztak egy terembe. Egyszer csak Jézus megjelent közöttük, és így szólt hozzájuk: „Békesség nektek! ... Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.” (Jn 20,21-23)
48. Jézus csak bűnbocsátó hatalmat adott az apostoloknak?
Jézus nemcsak bűnbocsátó hatalmat adott az apostoloknak, hanem valamennyi szentség kiszolgáltatásának a jogát rájuk bízta.
49. Ma kik szolgáltatják ki nekünk a szentségeket?
Ma a szentségeket a püspökök és a papok szolgáltatják ki nekünk.
50. A püspökök és a papok miért tudják kiszolgáltatni a szentségeket?
A püspökök és a papok azért tudják kiszolgáltatni a szentségeket, mert erre fölszentelték őket.
51. Ki szentelte fel őket?
Az apostolok Jézustól kapott hatalmukat kézrátétel és imádság keretében továbbadták. Így rendeltek utódokat maguk helyett. Őket nevezzük püspököknek. A papokat a püspökök szentelik fel, hogy általuk mindenkihez eljuthasson Isten ajándéka.
52. A püspökök és papok felszentelése melyik szentség?
A püspökök és papok felszentelése az egyházi rend szentsége.
53. Hogyan készülünk fel a szentgyónásra?
A szentgyónásra lelkiismeretvizsgálattal készülünk fel.
54. Mi a lelkiismeret?
Mindenkiben lakik egy belső hang, amely nagyon igazat mond. Ezt nevezzük lelkiismeretnek. Amikor a lelkiismeret szava megszólal, akkor figyelmezteti gazdáját a jó vagy rossz cselekedetekről. Mindenki csak a saját lelkiismeretének szavát hallja, és az övét senki más nem hallhatja meg. Ezért az embernek a lelkiismerete a legbizalmasabb jóbarátja.
55. Mit értünk lelkiismeretvizsgáláson?
A lelkiismeretvizsgálat azt jelenti, hogy az ember megkérdezi saját belső hangjától, hogy az elmúlt időszakban milyen jót vagy rosszat tett. A szentgyónásra készülve azt kérdezzük lelkiismeretünktől, hogy milyen bűnöket követtünk el utolsó gyónásunk óta.
56. A lelkiismeretvizsgálás során mi segítheti emlékezetünket?
A lelkiismeretvizsgálatunkat egy-egy jó lelkitükör segítheti.
57. Mi a lelkitükör?
A lelkitükör okos kérdések sorozata. Ezek juttatják eszünkbe a lehetséges bűnöket. A lelkiismeretünk hangja pedig megsúgja, hogy azokat elkövettük-e vagy sem.
58. Minden bűnünket meg kell gyónnunk?
Ajánlatos minden bűnünket meggyónni, de a halálos bűnök közül egy sem maradhat ki.
59. Melyek a leggyakrabban előforduló halálos bűnök?
A Jóisten megtagadása vagy semmibevétele, a káromkodás, a szándékos misemulasztás, más ember súlyos bűnre csábítása, szemérmetlenkedni, vagy ilyet nézni, hallgatni, beszélni, rajzolni vagy játszani, rágalmazni, stb.
60. Amikor a halálos bűnöket meggyónjuk, akkor mit kell még mondanunk?
A halálos bűnök meggyónása után azt is meg kell mondanunk, hogy milyen gyakran, illetve hányszor fordult elő.
61. A gyónás során a bűnbevallás mellett még mást is kell tennünk?
Igen. A bűneinket meg is kell bánnunk.
62. Miért kell megbánnunk a bűneinket?
A bűneinket azért kell megbánnunk, mert a Jóisten csak a bűnbánó léleknek tud megbocsátani.
63. Milyen lehet az ember bűnbánata?
Az ember bánhatja bűneit a Jóisten iránti szeretetből. Ezt tökéletes bánatnak nevezzük. Vagy pedig bánhatja bűneit az elkárhozás miatti félelemből. Ezt tökéletlen bánatnak nevezzük.
64. Gyónás nélkül szabad-e áldozni?
Gyónás nélkül csak akkor szabad áldozni, ha nincs halálos bűnünk, de a többi bűnünk miatt akkor is bűnbánatot kell tartanunk.
65. Mi történik akkor, ha gyónásunkból készakarva kihagyunk egy halálos bűnt?
Amikor gyónásunkból készakarva kihagyunk egy halálos bűnt, akkor
szentségtörést követünk el, ami egy újabb halálos bűnt jelent. Így nem szabad szentáldozáshoz járulnunk.
66. A szentségtörést hogyan lehet jóvá tenni?
A szentségtörést őszinte bánattal és újbóli gyónással lehet jóvá tenni, amikor azt is meg kell mondani, hogy az előző gyónásomban melyik bűnömet hagytam ki szándékosan.
67. Szentségtörő gyónás azért fordulhat elő, mert az illető szégyelli valamelyik bűnét, és ezért fél a gyóntató paptól. Vajon kell-e félni a gyóntató atyától?
Egyáltalán nem kell félni a gyóntató atyától, mert ő a Jóisten szeretetével vár engem; ezért semmin sem csodálkozik, nem szid le, hanem segít eltüntetni bűnömet, hogy újból tiszta lélekkel állhassak Isten és az emberek előtt.
68. Mi történik akkor, ha gyónásunkból véletlenül marad ki egy halálos bűn?
Ilyenkor nem követünk el szentségtörést, és áldozni is mehetünk, de a következő gyónásunkban meg kell mondanunk, az előző gyónásunkból véletlenül kimaradt bűnt.
69. Hogyan végezzük a szentgyónást?
- Belépve a gyóntatószékbe vagy gyóntatóhelyiségbe köszönünk: Dicsértessék a Jézus Krisztus!
- Letérdelünk (vagy leülünk) és keresztet vetünk: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
- A lelkiatya imádkozik értünk, majd így kezdjük a gyónásunkat: Gyónom a mindenható Istennek, és neked, lelkiatyám, hogy (kiskorom óta) utolsó gyónásom óta a következő bűnöket követtem el. Utoljára gyóntam ... . Felsoroljuk bűneinket, majd a végén azt mondjuk: Lelkiatyám, több bűnömre nem emlékezem.
- Ezután meghallgatjuk a gyóntató atya szavait, válaszolunk kérdéseire, megjegyezzük az elégtételt, és hangosan elmondjuk a bánatimát: Teljes szívemből bánom minden bűnömet, mert azokkal a jó Istent megbántottam. Erősen fogadom, hogy Isten segítségével a jóra törekszem, és a bűnre vezető alkalmat kerülöm.
- A gyóntató atya feloldoz bennünket, amit keresztvetéssel fogadunk, és ráfeleljük: Ámen.
- A pap a következő szavakkal fejezi be a gyóntatásunkat: Magasztaljuk Istent, mert jóságos hozzánk! - amire ráfeleljük: Mert örökké szeret minket. Ezután felállunk, köszönünk és eltávozunk.
70. Az elégtételt mikor kell elvégezni?
Az elégtételt a szentgyónás után a lehető leghamarabb el kell végezni.
71. Szabad-e az elégtétel elvégzése előtt szentáldozáshoz járulni?
Igen, szabad. Előfordulhat ugyanis, hogy a szentgyónás és a szentál-dozás között nincs idő vagy alkalmas lehetőség az elégtétel megfelelő teljesítésére.
72. Mi történik velünk akkor, amikor megáldozunk?
Amikor megáldozunk, a szentostyában Jézus látogat a szívünkbe.
73. Ezt más szavakkal hogyan tudnánk elmondani?
Amikor megáldozunk, akkor Krisztus testét (és vérét) vesszük magunkhoz a kenyér (és a bor) színében.
74. Mit jelent az a kifejezés, hogy „a kenyér (és a bor) színében”?
A „kenyér és a bor színében” kifejezés azt jelenti, hogy a szentostyát kenyérnek, Krisztus vérét pedig bornak látjuk és ízleljük; de ugyan-akkor azt is mondjuk, hogy „Krisztus teste” az, amit az áldozó magához vesz. Ez azt jelenti, hogy a látható színek alatt már nem kenyér vagy bor, hanem Krisztus teste és vére van jelen, és ezt veszi magához az áldozó .
75. Mikor lett először a kenyérből Krisztus teste, a borból pedig Krisztus vére?
Az utolsó vacsorán - Jézus kezei között - vált a kenyér először Krisztus testtévé, és a bor Krisztus vérévé.
76. Hogyan történt ez?
„Vacsora közben Jézus kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte s odanyújtotta tanítványainak ezekkel a szavakkal: ‘Vegyétek és egyétek, ez az én testem!’ Aztán fogta a kelyhet, hálát adott és ezekkel a szavakkal nyújtotta nekik: ‘Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára.’ ”(Mt 26,26-28)
77. Ma mikor és hogyan lesz a kenyérből és a borból Krisztus teste és vére?
Ma akkor lesz a kenyérből Krisztus teste és a borból Krisztus vére, amikor a szentmisében a pap átváltoztatja.
78. A papok miért tudják ezt megtenni?
A papok azért tudják a kenyeret és a bort átváltoztatni Krisztus testtévé és vérévé, mert a papszentelésben Jézustól erre felhatalmazást kaptak. (Lapozz vissza a 48-52. pontokhoz! Ott ezt már kifejtettük.)
79. Áldozás előtt szabad-e más ételt enni?
Igen, szabad, de egy órával a szentáldozás előtt be kell fejezni az étkezést.
80. Ezt az egy órás időt hogyan hívjuk?
Ennek a neve: szentségi böjt.
81. A szentségi böjt ideje alatt semmit sem vehetünk magunkhoz?
A szentségi böjt ideje alatt csak tiszta vizet és orvosságot vehetünk magunkhoz.
82. Gyakorlatilag mitől számítva tartsuk meg a szentségi böjtöt?
A leghelyesebb az a megoldás, hogy a szentmise kezdetétől visszaszámítunk egy órát, és onnan kezdve tartjuk meg a szentségi böjtöt. Ez azt jelenti, hogy ha 10 órakor kezdődik a szentmise, akkor 9 órakor befejezzük az étkezést. De ha megszomjazunk, akkor még egy kis vizet ihatunk.
83. Naponta hányszor áldozhatunk?
Naponta egyszer áldozhatunk; de ha egy másik szentmisén teljesen végig jelen vagyunk, akkor még egyszer megáldozhatunk. Többször nem.
84. Mi a teendő szentáldozás után?
A szentáldozás után hálát adunk. Arra gondolunk, hogy Jézus most nagyon közel van hozzánk, a szívünkbe költözött, táplál bennünket.
85. Milyen gyakran ajánlatos áldozni?
Akkor tesszük a legjobban, ha minden szentmisében megáldozunk. Arra azonban nagyon ügyeljünk, hogy tiszta lélekkel járuljunk a szentáldozáshoz. Ebben a legnagyobb segítség számunkra a gyakori szentgyónás.
86. Mely szentségekről fogunk majd később tanulni?
A bérmálásról, a betegek kenetéről és a házasságról.
87. Mire szolgál a bérmálás szentsége?
A bérmálás szentségében a Szentlélek megerősít minket, hogy hitünk szerint tudjunk élni.
88. Mire szolgál a betegek kenete?
A betegek kenete bűnöket bocsát meg, és erősíti a beteg testet is.
89. Mire szolgál a házasság szentsége?
A házasság szentsége által a Jóisten megáldja egy férfi és egy nő szerelmét, valamint erőt ad egy értékes boldog családi élethez.
LELKITÜKÖR
TÍZPARANCSOLAT
90. Én vagyok a te Urad, Istened, Uradat, Istenedet imádjad és csak neki szolgálj! - Imádkoztam-e minden nap? Ha igen, akkor nem voltam-e rendetlen és figyelmetlen ima közben? Odafigyeltem-e amikor a Jóistenről magyaráztak nekem (a hittanórán vagy a szentmisén)?
91. Isten nevét hiába ne vedd! - Isten nevét szükség nélkül könnyelműen kimondtam-e? Mondtam-e csúnya, trágár szavakat? Káromkodtam-e? (Hányszor?) Átkozódtam-e? Kívántam-e másoknak rosszat? Szükség nélkül esküdöztem-e? Isten nevében hamisan esküdtem-e? (Hányszor?)
92. Emlékezzél meg arról, hogy az Úr napját szenteld meg! - Szentmisét saját hibámból elmulasztottam-e? (Hányszor?) Szentmiséről elkéstem-e, vagy közben otthagytam-e? Templomban rosszul viselkedtem-e?
93. Atyádat és anyádat tiszteld! - Szüleimnek, nagyszüleimnek és tanáraimnak engedelmeskedtem-e? Viselkedtem-e velük szemben dacosan és tiszteletlenül? Visszafeleseltem-e nekik? Szemtelen voltam-e velük szemben? Kívántam-e rosszat nekik? Imádkoztam-e érettük? Segítettem-e nekik amikor kérték, vagy szükségük volt rá?
94. Ne ölj! - Vigyáztam-e önmagam életére és egészségére? Tettem-e valami rosszat mások élete és egészsége ellen? Például: Rendesen felöltözködtem-e? Nem játszottam-e veszélyes helyen vagy dolgokkal (szakadék szélén, vékony jégen, korhadt magas fán, ismeretlen gépekkel vagy az árammal)? Oktalan veszélyre csábítottam-e másokat? A közlekedési szabályok megsértésével veszélyeztettem-e magam vagy mások életét? Sértő szavakkal fölidegesítettem-e másokat? Veszekedtem, verekedtem-e? Durva voltam-e másokhoz? Voltam-e bosszúálló? Kínoztam-e állatokat?
95. Ne paráználkodjál! - Szemérmetlen dolgokra készakarva gondoltam-e, néztem-e, hallgattam-e, beszéltem-e, olvastam-e, rajzoltam-e, játszottam-e, vagy cselekedtem-e egyedül, esetleg cselekedtem-e mással?
96. Ne lopj! - Más tulajdonát elloptam-e? A lopott dolgot visszaadtam-e? Az okozott kárt megtérítettem-e valamilyen módon? Szándékosan okoztam-e kárt? Az okozott kárt megtérí-tettem-e? Pazaroltam-e (ételt, vizet, villanyt, pénzt, vagy bármi mást)? Csaltam-e? Holmiaimra vigyáztam-e (otthoni környeze-temre, ruházati tárgyaimra vagy iskolai felszereléseimre)?
97. Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy! - Hazudtam-e? Másra ráfogtam-e olyan bűnt, ami nem volt igaz (vagyis rágalmaz-tam-e)? Mások bűnét kibeszéltem-e (pletykálkodtam-e)? Árulkod-tam-e?
98. Felebarátod házastársát bűnre ne kívánd! - (Ezt a bűnt felnőtt emberek követhetik el, de szenvednek miatta gyermekek is, ha felbomlik a családjuk.) Kérdezd meg magadtól: Imádkoztam-e elvált felnőttekért és szenvedő gyermekekért?
99. Felebarátodnak semmiféle tulajdonát ne kívánjad! - Megkívántam-e a másét, hogy esetleg később ellopjam (játékát, pénzét, csokoládéját, vagy bármilyen más tulajdonát)?
MÁS PARANCSOK ÉS KÖVETELMÉNYEK
100. A pénteki napokon gondoltam-e arra, hogy ezen a napon váltott meg engem is Jézus a kereszten? Imádkoztam-e bűneim bocsánatáért?
101. Voltam-e hiú, büszke, fukar, irigy, kárörvendő, torkos, haragtartó vagy lusta?
102. Szégyelltem-e hitemet, vagy hoztam-e szégyent viselkedésemmel Jézusra és a keresztényekre?
103. Segítettem-e rászorulókon? Voltam-e részvéttel szegények, betegek, bűnösök, szomorúak és hitetlenek iránt? A sértegetéseket el tudtam-e viselni? Megbocsátottam-e az ellenem vétőknek?
IMÁDSÁGOK
Miatyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
Üdvözlégy Mária! Kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent Anyja! Imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát és ez méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát. Üdvözlégy Mária... † Íme az Úr szolgáló leánya, legyen nekem a te igéd szerint! Üdvözlégy Mária... †
És az Ige testté lőn és miköztünk lakozék. Üdvözlégy Mária... † I-mádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja! Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire. † Könyörögjünk! Kérünk Téged, Úr Isten! Öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy mi, akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak, megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a föltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.
Reggeli ima: Szívem első gondolatja hozzád száll fel Istenem, Te őriztél meg az éjjel, maradj ma is énvelem! † Téged áldlak és imádlak, mint szerető gyermeked, szívem csakis azt akarja, ami kedves teneked. † Édes Jézus add kegyelmed, őrizz engem szüntelen, hogy egész nap neked éljek tiszta szívvel, bűntelen. † Szűz Mária, Jézus anyja, te mindnyájunk anyja vagy, oltalmazz meg minden bajtól, kísértésben el ne hagyj! Ámen.
Esti ima: Ó édes Istenem, hálát rebeg lelkem, hogy egész napon át úgy szerettél engem. † Bánom sok vétkemet, Szent Fiadnak vére mossa meg kegyesen szívemet fehérre. † Virrasszon felettem gondviselő szemed, kérlek, óvd az éjjel testemet, lelkemet. † Szűzanyám s őrangyalom legyetek énvelem, ha ti rám vigyáztok, nyugodt lesz éjjelem. Ámen.
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban; aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától; szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemet-ték; Alászállt a poklokra, harmadnapon föltámadt a halottak közül; fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat. Hiszek Szentlélekben. Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat; a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben, most és mindörökkön-örökké. Ámen.
Étkezés előtti ima: Édes Jézus légy vendégünk, áldd meg, amit adtál nékünk. Ámen.
Étkezés utáni ima: Aki ételt, italt adott, Annak neve legyen áldott. Ámen.