Balatonkenese Római Katolikus Plébánia

Felkészülés a szentgyónásra

 

A szentgyónás egy lelki találkozás Istennel, életem Gyógyítójával, hogy egyrészt tiszta lélekkel élhessek a földön, másrészt pedig majd tiszta lélekkel állhassak a Ő színe elé. Ehhez adunk itt segítséget, szempontokat a szentgyónásra való felkészülésre.

 

„Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből,
teljes lelkedből és minden erődből.” Istent szeretni annyit jelent, hogy törekszem Őt mind jobban megismerni,
örülök jelenlétének az imádságban, elmélkedésben, csendben, ünneplem őt testvéreimmel,
akik társaim a hit útján.

Isten mindenek felett
-   hiszek Istenben? Mennyit számít Isten a döntéseimben, mindabban, amit élek?
-   mire pazarlom erőimet?
-   Isten ügyei a legfontosabbak számomra az életben?
-   mágiára, okkult dolgokra bízom magam? Babonás vagyok?

Az imádság: bensőséges párbeszéd Istennel
-   csak azért imádkozom, hogy a dolgaim sikerüljenek? Mindig csak kérek, csak magamért?
-   sem lelki élet, sem hitélet nincs imádság nélkül: mennyit és hogyan imád¬kozom?
-   csak gépiesen imádkozom? Szoktam arra gondolni, hogy egy élő és jelenlévő személlyel beszélgetek, aki meghallgat engem?
-   ha az imádság párbeszéd, meghallom-e, amit Isten mond nekem?
-   gondolok-e arra, hogy Isten akar valamit tőlem, vagy csak arra van igényem, hogy ő megtegye az én akaratomat?
-   a szentmise, a szentségek, az ünnepek, a vasárnap mind-mind alkalmai a lelki felfrissülésnek és lelki növekedésnek. Élek ezekkel a lehetőségekkel? Hogyan készülök rájuk?

A szeretett Isten, akit számra veszek, akiről tanúságot teszek
-   tisztelem Istent, az ő Nevét, mindazt, ami hozzá tartozik: a szenteket, az Egyházat, papjait és munkatársait, a keresztény hívő közösséget?
-   káromkodtam? meséltem-e olyan vicceket vagy dolgokat, amelyek sértik az Istenre való szent emlékezést?
-   gondolok-e arra, hogy mint keresztény és Krisztus tanítványa példa kellene hogy legyek mások számára?
-   fölvállalom, hogy keresztény vagyok, vagy elrejtőzöm? Miért teszem ezt?
-   törekszem-e jobban megismerni, fejleszteni a hitemet?
-   az Egyházhoz tartozónak gondolom és érzem magam? Megfogadom, amit pásztorai mondanak? Építeni szeretném az Egyházat, vagy nem vagyok jelen benne, idegen, ellenséges vagyok vele szemben?
 
-   „Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket”
Szeretni, ahogy Isten szeretett minket, olyan feladat, amit Isten ruházott az emberekre.
Az ember értékes és szent. A mellettem élő testvér nem „hódoltsági terület”, nem birtokolhatom őt, nem használhatom ki őt, nem tiporhatom el, nem alázhatom meg, nem rövidíthetem meg életszükségleteiben. Mindez ugyanis a testvér elleni bűn. Nem elegendő csupán az, ha nem teszek rosszat neki, Isten arra kér, szeressem a testvért. Ez azt jelenti, hogy odamegyek hozzá, és nem én várok arra, hogy ő közeledjen. A szeretet tevékeny… kreatív.

A család: az élet és a növekedés helye
-   elfogadom és szeretem a szüleimet? tisztelem őket?
-   mennyi időt szánok a családtagjaimmal való beszélgetésre? Családomban a párbeszéd felszínes vagy jellemzi az egymás érzéseire, vágyaira, szükségeire való odafigyelés?
-   segítek családtagjaimnak nehéz helyzetben? Észreveszem kimondatlan igényeiket is? Tiszteletben tartom érzéseiket?
-   magatartásom, szavaim pozitív és elfogadó légkört teremtenek a családban? Konstruktív akarok lenni, vagy inkább el nem érhető vagyok, vagy agresszív, ellenséges?
-   a házastársak közötti összhang, a szeretet, a felelősség, a párbeszéd, az együttműködés a legnagyobb tanítás a gyermekek számára, amit csak adni lehet. Hogyan élem meg házasságomat?
-   a házasság a személy kiteljesedésének, valamint a keresztény hitben való növekedés helye. Ennek érdekében fáradozom én is napról-napra, vagy hagyom sodródni az árral, kiszolgáltatva a napi történéseknek és körülményeknek?
-   hogyan nevelem gyermekeimet? Szeretem, meghallgatom, vezetem, javítom őket? Vagy kizárólag fizikai és anyagi életükkel foglalkozom, menekülve felelősségem elől?

A szexualitás: út a közösség felé  - az önátadás útja
-   a szexualitás személyiségünk nélkülözhetetlen része, kap¬csolataink alapvető eleme. Isten akarata és elgondolása szerinti, és az Egyház hűséggel őrzi és hirdeti Isten tervét. Törekedtem megismerni és befogadni ezt a tervet, igyekeztem eszerint élni?
-   a pornográfia, cyberszex, a prostitúció áruvá, közönségessé alakítják a személyt és az intimitást: hogyan viselkedem ezen a téren?
-   a szexuális együttlét házasságon kívül megrontja Istennek az emberről és a szexualitásról elgondolt tervét, hiányzik belőle a társ és az élet iránti felelőség. Hűséges vagyok?  Van házasságon kívüli kapcsolatom? Hogyan élem meg a jegyesi kapcsolatot vagy az „együtt járást” a tisztaság tekintetben?
-   házasoknak: használok fogamzásgátló eszközöket?

Anyagi javak: az ember szolgálatára
-   az Úr mondja: ne lopj. Kisajátítom más javát? Csaltam? Tisztességes vagyok? Betartom a polgári törvényeket?
-   ha munkaadó vagyok: igazságos vagyok az alkalmazottak kifizetésében, milyen a magatartásom velük szemben?
-   ha alkalmazott vagyok: munkámat nyűgként élem meg, vagy hivatásszerűen űzöm?
-   mennyire fontos számomra a pénz, az anyagi javak? Beérem azzal, amim van, vagy föláldozom időmet, egész életemet a keresetért? Irigy vagyok?
-   szerencsejáték űzök, hazardírozom? mennyit költök?
-   „A gazdag fölöslege enyhít a szegény nyomorán.”
-   mutogatni a gazdagságot, tékozolni a pénzt fölösleges dolgokra, megengedni magunknak bármiféle luxust nem evangéliumi magatartás. Hogyan viselkedem ezen a téren?
-   meg tudom-e osztani javaimat azzal, akinek szüksége van rá?
-   kárt tettem más javaiban és/vagy a köztulajdonban?

Az élet: jó, szent, Istenre bízott
-   vigyáztam életemre és testi egészségemre? Vigyáztam felebarátom testi épségére, életére? Hogyan viselkedem vezetés közben? Gyakorlok veszélyes sportot, hobbytevékenységet? Ha a foglalkozásom révén mások élete rám van bízva, felelősen viselkedem-e?
-   fogyasztottam drogot, mértéktelenül alkoholt?
-   van-e valamilyen függőség az életemben (drog, alkohol, internet, pornográfia)? Ha igen, kerestem-e már megfelelő szaksegítséget a szabaduláshoz?
-   kívántam-e bárkinek a halálát?
-   a keresztény ember szereti mindenki életét és visszautasítja a halál kultúráját; abortusz, eutanázia, halálbüntetés, háború… Valóban ismerem ezekkel kapcsolatban az Egyház tanítását?
-   az abortusz bűn egy védtelen és ártatlan személy élete ellen: részt vettem abortusz végrehajtásában, tanácsoltam vagy bíztattam bárkit is erre? Miért?

Közösségben élni
-   a keresztény ember a világosság fia: hazudtam-e, állítottam-e valótlanságot, elferdítettem-e az igazságot érdekeim végett?
-   a gyűlölet, a harag ellenkeznek a szeretettel: meg tudok bocsátani, vagy legalább törekszem rá? Táplálok magamban bosszúvágyat bárkivel kapcsolatban?
-   a nyelv a kardnál is élesebb: hogyan beszélek felebarátomról?
-   agresszív voltam-e beszédben, cselekedetben, magatartásomban? Durva vagyok-e beszédemben?
-   mennyire fontos nekem a karrierem? Hogyan gyakorlok tekintélyt azon személyek fölött, akik rám vannak bízva?
-   azt akarom, hogy mindig nekem legyen igazam? Képes vagyok meghallgatni azt, aki mellettem van? Tudom értékelni azokat az embereket, akik velem élnek és dolgoznak? Gőgös voltam-e?

Egy másik lehetőség a lelkiismeretvizsgálathoz

 

Istenkapcsolatom. Krisztus egyedüli Isten, az Egyház pedig egyetlen közösség számomra, az üdvösség tekintetében? Életem eseményeinek, erkölcseimnek alakítását hitem alapvetően befolyásolja-e? Ha nem, akkor mi vezet döntéseimben? Elegendő időt szántam hitem megismerésére? Van-e olyan kötelező erejű hittétel (dogma), parancs, amit tudatosan elutasítok? Veszélyeztettem-e hitemet (pl. hitellenes olvasmány, film, szekták, nem-keresztény vallásokkal való hitbeli kapcsolat, okkult társaságok, asztrológia, babona, sátánista barátok stb.)? Okoztam-e az Egyházon és hittanos közösségemen belül egyenetlenkedést, megbotránkozást? Viselkedésemmel voltam-e oka mások eltávolodásának a hittől, Egyháztól? Megvallottam, megvédtem-e hitemet, amikor ez szükséges volt? Bíztam-e Istenben, tudtam érte, parancsaiért veszni hagyni dolgokat, vagy görcsösen ragaszkodtam elképzeléseidhez, és kétségbeesett, kishitű voltam? Irgalmában kellően bíztam? Hozzá menekülök, vagy más ’biztosítékaim’, támaszaim vannak (pl. jóslás)? A jó és rossz események eltávolítottak vagy közelebb vittek hozzá? Gondviselésére hivatkozva hanyagoltam saját felelőségemet a dolgok alakításában (vakmerő bizalom, felelőtlenség stb..)? Istenkapcsolatom mennyire élő: van-e személyes Istenképem, Krisztus-arcom, aki rámtekint, akit megszólítok, vagy hűvös, fagyos a kapcsolatom? Lázadoztam-e Isten ellen, éreztem-e gyűlöletet iránta, tudatos ellenszegüléssel, nyilvános hittagadással vétettem-e? Istenfélelemben élek, vagy flegmán viselkedem vele és parancsaival szemben? Szeretem az Istent?

 

Szentségi élet. Mennyire vagyok elmélyült, megújuló és mennyire rutinszerű a szentségek vételében? Középpontja életemnek a szentségi találkozás (mise, gyónás), tudok alárendelni ennek dolgokat, programokat? Motiválja-e a szentségek vétele, a Krisztussal való ilyesfajta közösség a bűnöktől való tartózkodásomat? Gondolok-e gyakran Isten előtti felelőségemre, és készülök-e a Vele való végső találkozásra? Voltam-e oka mások kiszakadásának a szentségi közösségből? Saját hibámból maradtam-e el vasárnap és kötelező ünnepen szentmiséről, ott mennyire vagyok figyelmes, adottságaimhoz képest tevékeny, összeszedett? Vasárnapjaim mennyire különböznek a hétköznapoktól? Pl. hétvégi szórakozásaimról el lehet-e mondani, hogy keresztény módon zajlanak, menekülök-e ilyenkor is a munkába? Elvégeztem húsvéti gyónásomat? Van-e olyan bűnöm, amit az évek során tudatosan (szentségtörés) vagy félelemből nem gyóntam meg? Átérzem-e az imádság kötelességjellegét, vagy csak érzéseimre bízom magam annak gyakorlásában? Tartózkodom-e a szentségektől aggályosságból, bizalmatlanságból?

 

Isten megdicsőítése. Rendezett, rendszeres és Isten-közeli-e az imaéletem, vagy rendezetlen, monoton? Káromkodtam-e, beszédem mennyire tiszta, mennyire hordozza Isten megdicsőítését? Esküdtem-e hamisan, hitszegő módon? Gondolok-e rendszeresen a saját magam és mások üdvösségére, az ezzel kapcsolatos felelőségemre? Környezetemnek milyen példát adok életemmel? Kellő részt vállalok magamra egyházközségem életében és az evangélium társadalomban való jelenlétének előmozdításában? Tagja vagyok-e vagy azonosulok-e olyan párttal, szervezettel, mely tudatosan akadályozza Egyházam életét, és a hitet csak magánügynek tekinti? Cselekedtem-e az Egyház érdekei ellen? Böjti fegyelmet megtartom-e? Élő tagja vagyok-e egyházközségemnek, vagy csak élősködő benne?

 

Embertársaink. Életem felebarátaim javára irányul vagy magába zárkózott, önközpontú ember vagyok, aki nincs tekintettel másokra? Észreveszem-e környezetemben – a testi, lelki javakban – szükséget szenvedőket; segítek rajtuk? Voltam-e irigy, féltékeny, gonosz, mogorva, erőszakos, gyűlölködő, tapintatlan, pletykás, kapcsolataimban, életvitelemben felületes? Semmibe vettem, kigúnyoltam, rágalmaztam, ok nélkül gyanúsítottam, vádoltam-e másokat? Felül tudtam emelkedni sértődöttségemen? Akaratomban mennyire voltam megbocsátó és közeledő azokhoz, akik megsértettek? Kiktől választ el valamilyen ’fal’? Tápláltam-e ellenséges érzéseket magamban vagy másokban valaki iránt? Hánytorgatom-e más hibáit szeretetlenségből? Tevékenyen szolgáltam a kiengesztelődést? Tettem valamit gyűlöletből, bosszúállásból? Előidéztem-e ellenségeskedést? Lehetőségeimhez képest segítek-e a hozzám fordulókon vagy érzéketlen vagyok bajaik iránt?

 

Család, környezetem. A rámbízottak Isten előtti előmenetelét imádsággal, tevékeny szeretettel kellően előmozdítom-e, vagy példámmal, szavaimmal, helyeslésemmel bűneikben erősítem őket? Kellő felelőséggel viseltetem-e szüleim iránt? Életkoromnak megfelelően el tudok szakadni tőlük, szükséges távolságot tartok velük, vagy érdekből, emberi éretlenségből a kényelmes, sokszor bűnbe hajló, túlzott kötődést választom? Elegendő időt szánok szüleimre, családomra, házastársamra, barátomra, barátnőmre? Élők, elevenek-e kommunikációs csatornáink, szeretetkifejező képességünk formái? Voltam-e irányukban gúnyos, tapintatlan, felelőtlen, kívántam nekik rosszat, szégyenítettem meg őket? Eleget imádkozom értük, és kellő felelőséggel viseltetem irányukban?
Munkatársaimmal, beosztottjaimmal emberségesen viselkedem? Kívántam tőlük erejüket meghaladó munkát, felelőséget? Udvarias megértő vagyok irányukba, vagy kizsákmányoló, zsarnok? Tartok valakit ’rabszolgasorsban’ túlzott kötődésemmel, el nem engedéssel, birtokvággyal? Mindennapjaimban eszembe jut-e, hogy üdvösségüknek is munkása vagyok? Munkámat a teremtés folytatásának tekintem-e vagy csak nyűgnek? Foglalkozásom gátolja-e az evangélium terjedését? Okozok-e vele közvetlenül súlyosabb kárt, fájdalmat, egzisztencia-elvesztést másoknak? Akadályoztam másokat vallási kötelességeik teljesítésében? Kötelességemet lelkiismeretesen teljesítettem-e? Munkahelyemnek tudatosan és súlyosan dologban voltam-e károkozója? Támogattam, fokoztam-e a társadalmi igazságtalanságot?

 

Az élet védelme. Egészségemre megfelelő módon figyelek, vagy elhanyagolom, túlzottan aggályoskodom? Rongálom-e egészségemet mértéktelen evéssel, ivással, cigarettával, kábítószerrel vagy más kicsapongással, rendszertelen életmóddal, túlhajszoltsággal? Vigyáztam-e környezetem tisztaságára, vagy pl. fokozott környezetszennyezéssel romboltam a Teremtés művét? Foglalkoztam vagy kíséreltem-e meg öngyilkosságot? Veszélyeztettem-e mások egészségét, odafigyeltem-e a környezetemben élők jólétére? Közreműködtem-e a megfogant élet kiirtásában (gyógyszerrel, tanáccsal, abortusz végrehajtásával vagy annál való segédkezéssel), volt-e abortuszom? Megtettem-e mindent környezetemben az élet védelmében? Gyilkoltam-e vagy volt szándékomban ilyet tenni? Szavaimmal fagyasztottam be kapcsolatokat? Buzdítottam-e mást vagy volt-e részem az Egyház által elítélt mesterséges megtermékenyítési folyamatokban (pl. olyan esetek, amikor több ivarsejtett termékenyítenek meg, és ezek közül a feleslegessé váltakat elpusztítják)? Közlekedésben veszélyeztettem-e mások épségét, életét?

 

Tisztaság erénye. Szítottam-e magamban tisztátalan vágyakat (pl. TV, Internet, mással való érintkezés)? Kerestem-e ezeket? Oka voltam-e annak, hogy más ilyenbe keveredett, vettem rá valakit erre? Paráználkodtam-e (hányszor, azonos vagy más neművel)? Végeztem-e önkielégítést? Tápláltam bűnös vágyakat más házastársa iránt? Élettársi viszonyt vagy más bűnös kapcsolatot fenntartok-e? Tekintettel vagyok-e mások szeméremérzetére?

 

Család. Házastársammal való viszonyomban meghatározó-e a szentségi dimenzió (pl. feltétlen hűség, hitbeli közösség és annak kifejezésformái)? Krisztust látom-e benne? Tiszteletben tartottam házastársam személyiségét vagy csak magamra gondoltam? Házastársammal a családon belül van-e magánéltünk, személyes kapcsolatunk, vagy csak a gyerekek, az események tartanak össze? Elegendő időt szánok családomra, kellő felelősségérzettel viseltetem irányukba? Elutasítottam-e szeretet-megnyilvánulásaikat, vagy észreveszem azokat; bajaikra figyelmes vagyok-e, észreveszem azokat? Segítem őket problémáik megoldásában? Hűséges voltam házastársamhoz, volt-e házasságtörésem? Családi életünket, gyermekvállalásunkat, élettervünket csupán emberi (pl. anyagi) szempontok szerint határozzuk meg, vagy Isten és az Egyház tanítása a döntő ebben? Imádkoztam-e a rámbízottakért és segítettem-e emberi, hitbeli fejlődésüket? Megértő, türelmes és igazságos voltam-e gyermekeim nevelésében, környezetemhez való viszonyulásomban, vagy csupán az indulatok irányítottak? Támaszkodhatnak rám? Barátommal, barátnőmmel való kapcsolatom egymás felvállalására, hordozására irányul, vagy más szempontok vezérlik hozzátartozásomat? Emberekért vállalt kötelezettségeimet (pl. bérma-, keresztszülői feladatok) mennyire teljesítem?

 

Anyagi javaink. Becsületesen kezelem a rámbízott javakat, vesztegettem meg másokat, saját vagy mások javának voltam-e tékozlója? Csináltam-e felelőtlenül adóságokat? Lopás, csalás, más vagyonának rongálása, szenvedélyes szerencsejáték, igazságtalan jólét jelen van-e az életemben, vagy ösztönöztem segítettem-e ebben másokat? Javaimmal segítem-e egyházamat, a szegényeket? Jóvátettem-e az általam okozott kárt? Húztam-e hasznot mások szükséghelyzetéből? Képes vagyok adni, meghallani mások kérését? Fukarság, pazarlás, a pénzközpontúság mennyire jellemez engem?

 

Az Igazságban való élet. Életem, életvitelem, szavaim alapja az igazság vagy más? Engedtem vagy folytattam-e bűnös manipulációt? Hazudtam-e, és mi motivált ebben (gyávaság, dicsőség)? Voltam-e kétszínű, alakoskodó? Kiálltam-e az igazság mellett, és tudom-e tapintatosan és szeretettel kritizálni? Ítélkeztem-e mások fölött? Rágalmaztam mást? Kutattam vagy éltem vissza magántitokkal? Sértődöttségemen felül tudtam emelkedni? Nagyítottam fel más hibáját? Sértettem meg embereket, hibáikról pletykáltam-e? Tart-e fogságban TV, vagy más dolog?
Mennyire jellemez: kevélység, hiúság, bujaság, beképzeltség, erőszakosság, nagyravágyás, kapzsiság, mértéktelenség, lustaság, mások előtt való bűnös bezárkózottság, elzárkózás, sértődékenység, türelmetlenség, rendszertelen, csapongó, céltalan életvitel? Szolgálatkészség, vendégszeretet, együttérzés, tiszta tekintet, hálásszívűség, megbecsülés, kiengesztelődni tudás, bocsánatkérés, megbocsátás, nagyvonalúság, bőkezűség, állapotbeli tisztaság, odaadott élet, megbízhatóság – elmondható rólad?

 

Egyéb bűneim. Akaratilag kerülni fogom a bűn?

 

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Bezár