Új évi köszöntő – Bízd Újra Életedet Krisztusra!
Az óév végén az Új Esztendő kezdetén „BUÉK”-ot kívánunk egymásnak. De elég egy jókívánság? Bizony, többször elfeledkezünk arról, hogy ezért a közöttünk és bennünk megvalósulandó kívánalomért,- a boldogságért- tennünk is kell, nem is akárhogyan…. Ebben a profán kívánságban is, a mélyén felfedezhetjük a keresztény gyökeret, az ember szeretetre, boldogságra irányuló szándékát, amely ilyenkor az új esztendő ciklikus visszatérésével szembesít minket az idő múlásával. Miért is fontos az újév ilyen kiemelése ezzel a jókívánsággal? Miért fontos ez az év kezdetén, és miért nem az később? Honnan is származik ez, a nyugati civilizációt jellemző szokás? Mi van ennek a köszöntésnek a mélyén? A világ felől nagyon is egyértelmű és érthető eme köszöntés tartalma. És az egyház felől? A hit talján állva? Ez a négy betűs szó egy kis minimális változtatással a magyar nyelv szabályai szerint oda akar kötni minket ahhoz a személyhez, akinek az elmúlt időszakban vártuk a jövetelét, akinek születését ünnepeltük karácsonykor, Jézus Krisztushoz. Nem ismerjük, és nem tudjuk annak a szerzőnek vagy szerzőknek a nevét, aki(k) a „BUÉK”-nak megadták a keresztény magyarázatát, de nem is ez fontos, hanem annak kibontása életünkben, amit megfogalmaz. Mert a „BUÉK” a mi szempontunkból így hangzik: „Bízzuk Újra Életünket Krisztusra”. Ez, az a köszöntés és bíztatás, amit év elején jó megfogadnunk, de még jobb gyakorolnunk a mindennapokban. Ha komolyan vesszük ezt köszöntést, amely egyben meghívás és felszólítás is számunkra, akkor előbb-utóbb kinyílik előttünk hitünk kapuja és felfedezzük benne istengyermeki létünk igazi boldogságát. Valójában keresztény életünk legmélyebb titka fogalmazódik meg, ezzel a köszöntéssel: a mi igazi életünk csak Krisztusban és Krisztussal lehetséges. A Krisztus iránti szeretetünk, -ha megtorpanásokkal is-, de mindig előre fog lendíteni minket életünk nehézségei között is. S, ha valóban Krisztusra bíztuk életünket, ennek öröme elkísér minket nem pusztán erre az esztendőre, nem is csak a következő évekre, évtizedekre, hanem sokkal tovább, egészen a beteljesült boldogságig, az Örökkévalóságig.
Idén is, mint minden esztendőben, a Szűz Anyával kezdjük az Új évet. Szűz Mária Istenanyaságát ünnepeljük. Ő volt az „első hívő”, aki valóban rábízta magát Istenre, aki a kinyilatkoztatás teljességét fokozatosan értette meg, hiszen a Szűz anya is ember, jóllehet a legtisztább, legszentebb, aki a legnagyobb példát adta nekünk arra, hogy a hit az Istenben „maga” a csoda. Mélységes titok ez, az Istent ember szülte, Szűz Mária szabadon elfogadta Isten akaratát, ami ajándék volt a számára. Nekünk is meg kell(ene) tanulnunk Isten akaratát szabadon elfogadni, ami ennek nehézségén túl mindnyájunk számára Isten személyes szeretetének ajándéka. Az Isten megalázkodott, emberré testesült, hogy minket felemeljen, és örök boldogságot adjon nekünk. Kérjük tehát bizalommal Isten Anyját, az Új Esztendőben, aki a mi Anyánk is, hogy segítsen minket minél közelebb jutni az értünk, a mi üdvösségünkért mindent odaajándékozó szeretett Üdvözítőnkhöz, Jézus Krisztushoz.
Vízkereszt ünnepének gazdag egyházi liturgiája, amely a Napkeleti Bölcseknek Krisztusnál tett látogatását beszéli el, valamint ekkor Krisztus Jordánban való megkeresztelkedését és Jézus első csodáját, a Kánai menyegzőn a víz borrá változtatását is ünnepeljük. Az elmúlt századokban kialakult egyházunkban a Vízkereszt ünnepéhez kapcsolódó ún. „ház szentelések” szertartása, amely természetesen az esztendő bármely időszakában is elvégezhető. Az egyház ezen az ünnepen, ünnepélyes formában vizet szentel. A víz, pontosabban a keresztvíz a lelki tisztulás szimbóluma. A szenteltvíz tudatosítja bennünk, hogy Isten erejéből ez a szentelmény alkalmas arra, hogy védelmezzen minket, és azt is, hogy Isten elé csak lelkileg megtisztulva léphetünk. Ezért hintjük meg magunkat keresztvetéskor, amikor a templomba lépünk. Az utóbbi időszakban a szenteltvizet nem tesszük ki a megszokott helyére a pandémia miatt, de a megáldott szenteltvizet a Testvérek elvihetik otthonaikba és gyümölcsözően használhatják. Házszentelést azért jó kérnünk, mert az Isten áldását és kegyelmét közvetíti, hatékonyan megtisztítja környezetünket a bűn következményeitől ártó hatásától. Melyektől? Azoktól, amelyeket egy családban bizony néha elkövetnek egymás ellen a szeretetlen magatartással. Ott, ahol az ember jótettekkel siet embertársa megsegítésére, a közvetlen jócselekedeten túl az Isten Országa épül, amelynek nem csak az ott tartózkodó emberekre, hanem a környezetre is hatása van. A szenteltvíz elűzi Gonosz támadásait és készségessé tesz a szolgáló szeretet gyakorlására. A lakások bejárata fölé a szentelő atya felírja a szentelés dátumát és az áldás latin szövegének kezdőbetűit. A közvélekedéssel ellentétben a három betű C, M, B, nem a három napkeleti bölcs nevének kezdőbetűit jelenti, hanem szó szerint: „Christus Mansionem Benedicat” „Krisztus áldd meg ezt a házat”. Sok minden előfordul egy házban, egy év alatt, ezért jó kérni minden évben a helyi lelkipásztortól a házszentelést. A házszentelés arra is jó alkalom, hogy a találkozás által közvetlen kapcsolat alakuljon ki a hívő testvérek és a pap között. A házszentelés a népi vallásosság utolsó bástyája, rajtunk múlik, hogy az elkövetkezendő időszak alatt megerősítjük-e ezt a tornyot, vagy hagyjuk tovább rongálódni. Nagy örömömre volt, hogy az elmúlt nyáron Kenesén, de más településeken is többször kértek a testvérek házszentelést, ezzel egyértelműen mutatva azt, hogy a plébániához tartozó hívek a népi vallásosságot erősíteni szeretnék.
Bízva a Testvérekkel való közvetlen találkozásokban kívánok minden kedves Olvasónak Istentől gazdagon megáldott boldog, békés, erőben egészségben teljes 2021-es esztendőt!
Balatonkenese, 2020. december 10.
Medveczky Miklós
plébános